2010. november 26., péntek

Adventsplanner

megmutatom, mit bütyköltem magamnak. :) Mert én ilyen listázós vagyok. :)

2010. november 24., szerda

óvodai kép

ezt nézzétek!:)
Neeem, én nemakaroook! (én meg akartam, hogy mind a három rajta legyen)

2010. november 22., hétfő

szivárvány


Egész éjjel azon gondolkodtam, ami tegnap este a templomban világosodott meg a fejemben...
Nekem "bejön ez az Isten-téma", sokmindent elolvasok ezzel kapcsolatban, már viszonylag ifjú koromban is kialakult véleményem volt a vallásról, az egyházról, arról, hogy ezeknek vajmi kevés közük van a lényeghez. Ezen kívül "jóban vagyunk", szilárdan hiszek, igaz nem abban, amit a hittanon, a templomban el akarnak hitetni velem. Ez eddig persze magánügy. De tegnap arra a részére jöttem rá, ami a pedagógusi szívemhez szólt. Arra, hogy hol is rontjuk el ezt az egészet. Jóhiszeműen, nem direkt rosszat akarva, de mégsem a jó úton vezetjük a nyájat! (Szerintem, szerintem, igazán nem tudok más nevében beszélni.)
Mert mi is a lényeg? "Én vagyok az út, az igazság és az élet." Nekem ez azt jelenti (egyébként az egyik kedvenc idézetem), hogy ha azon az úton megyek végig, azzal az igazsággal a szívemben élem az életet, mint Jézus, akkor "itt a Földön van az Isten országa"! Az az út pedig a szeretet útja. És ez annyira egyszerű, amennyire egy bölcs igazság az. DE! Amíg a sorrendet úgy tanítjuk a gyerekeinknek, amíg a templomokban (vélhetőleg valamiféle udvariasságból) azt a sorrendet követjük, hogy Jézus szeretetében éljünk, és úgy szeressük egymást, mint magunkat, addig... Addig azt erősítjük (legalábbis bennem eddig ez erősödött), hogy van VALAKI, aki szeret ENGEM mindenek fölött, ha ÉN megfelelelk az Ő elvárásainak, akkor vele lehetek majd a MENNYBEN. És egy szó se esik a többiekről! Akikkel minden nap találkozom. Illetve mindenki a saját és az Isten viszonylatában kerül a képbe. Ha viszont azt a részt hangsúlyoznánk ki, hogy a szeretet Jézusban az azt jelenti, hogy te meg én megpróbáljuk egymást úgy szeretni, ahogy mondjuk Jézus a többieket, vagy netán úgy, ahogy az Úr Jézust, akkor itt a Földön nem tud más lenni, mint menyország! Akkor itt jó lenne élni! Akkor fel se merülne egy csomó háború, önzés, bánat.
Most megálltam. Lehet, hogy ezt mindenki tudta eddig, csak én nem??? Mármint, hogy ezt jelenti a szeretet Jézusban. Bár, ha tudnánk, legalább halvány látszatja lenne azért a próbálkozásainknak.
A szivrványos oldalon van még valami, ami nem vág egybe a templomi dolgokkal, illetve szerintem de, mert ugyanarról beszélünk. Elvileg nem hiszünk a reinkarnációban, csak az örök életben. Nekem ez nem egymás ellentéte. Én úgy értem az örök életet, hogy a lelkem örök, és hogy végre teljesíteni tudja ezt a legegyszerűbb dolgot, hogy szeressem a másikat, ezért addig kap lehetőséget, amíg szüksége van rá. Isten optimista. Tudja, hogy egyszercsak megértjük. És kivárja.
És ez engem megnyugtat, boldoggá tesz, és arra ösztönöz, hogy megtegyem. Szeressek. Nagyon nehéz, és egészen biztos vagyok benne, hogy nekem még nagyon sokszor kell születnem, hogy végre sikerüljön.

2010. november 19., péntek

köd

Itt a november! :) Az a bizonyos, nedves, ködös, sötét. Én nem bánom, hiányozna az évből, ha kimaradna. Persze így, hogy 19-e van, és eddig 15 fokos napsütésben viháncoltunk, akár jöhet is. Észrevettétek? Még alig van karácsonyi dekoráció meg hangulat, máskor, ha előbb bejön a rosszidő már november elején feldíszítik a boltokat. Szerintem most jó tempóban lépkedünk az advent felé.
Múltkor lefotóztam a napraforgónkat. Ez a szép kis készlet is nagyon tetszett. Hát tegnap este, szinte magától született ez az oldal.

(sh_novembergift freebie)

2010. november 17., szerda

díj és kihívás

Jelentem, tegnap befejeztem a karácsonyi ajándékvásárlást a gyerekeknek! Tele minden dugihely. Ráadásul a lányok decemberi szülinapjával meg a mikulással is számolnom kell ilyenkor. Sikerült minden kívánságukat beszerezni, már "csak" a felnőttek vannak hátra. (ők a nehezebb dió...)
Arra gondoltam, idén sokan fognak tőlem könyvet kapni. Úgy értem, hogy tőlem hogy olyan könyvet, amit én már elolvastam, tehát "használtat". Két okból fogom ezt tenni: azért, mert úgy gondolom, személyesebb, hiszen mindenkinek olyat választok, ami szerintem tetszeni fog neki, a másik ok pedig a környezettudatosság. Hiszek azokban a kezdeményezésekben, amik szerint rengeteg fölösleges dolgot birtoklunk, amikből ha egy családban/társasházban/városban egy-két darab lenne is boldogulnánk.

Nos, emiatt nem voltam tegnap gépközelben, így reggel szembesültem a kellemes meglepetéssel: én is megkaptam a kreatív blogger díjat. Mégpedig Ritától, akit én nagyon csípek! :) És akinek nagyon köszönöm, hogy gondolt rám. Akiknek én továbbadnám, azok már előzőleg megkapták, vagy most, többektől is, hát nehéz dolgom van. Aztán eszembe jutott, hogy a cewén van pár "új arc", akik nagyon ügyesek, így aztán tőlem ők kapják:
golya, blissz, kmonali, akik szorgalmasak, kitartóak és tök jó oldalakat alkotnak, a "régiek" közül gyninek, akinek olyan kedves, barátságos, szívmelengető a blogja, ányinak a gimpes leckék miatt, a három lánynak (Francinak, Jankának és Szabinak) a mindennapi betevő képekért és akár megkapták, akár nem, Margónak és Kreativhitnek, mert nagyon szeretek náluk időzni!

A díjhoz tartozik, hogy hét dolgot el kell árulni magamról. A cewén pedig az asztalunkról szól az eheti kihívás. Hát, gondoltam kettőt ütök egycsapásra! :) Megfelel így? ;)

(1.számítógép nélkül nehezen lennék meg 2.szeretnék egy régi balatoni villában élni 3.kanállal iszom a kávét 4.minden nap énekelek magamnak és a gyerekeknek is 5.szeretek turkálóba járni 6.szeretem a pizsamákat és vastag zoknikat 7.legjobban 5b-s grafittal szeretek írni)

2010. november 15., hétfő

Jobbulást

2010. november 13., szombat

nyár

18 fok volt ma délben! Novemberben!! Kardigánban futkostunk a kertben, lőttem pár képet is a gyerekekről, az egyikből még edzés előtt oldal is lett:

(Beluga SimpleJoy minikit, meg a háttérbe mosva a mai ég- ez nem látszik, de én tudom, és még egy kis fotómanipula is sikeredett.)
Kisbé egyre ügyesebb kungfun, ma már el is mehettem kicsit, már nem kell ott ülnöm végig. :)

Kész lett a következő oldal a mai képekből. Sokat variáltam ezzel, leszedtem, ami rajta volt. Olyan emlékgyűjtőstasakos, amiben a képek mögött szövegek is vannak (gondolom), meg az a kis érme - mostanában kezdik érdekelni a pénzek, a gyűjthető érmék. Aztán mégse tudtam kommentet írni... A nagyszülőknek talán így is tetszik... ;)

2010. november 12., péntek

kamélia

Az anyuéknál kinyílott a kamélia, csodálatos élénk színben pompázik a hűvös ablakban!
Nézzétek csak! :)

2010. november 9., kedd

lila-sárga

Janka nekünk ajándékozott egy csodapacás, csodalepkés szép kis készletet, hogy csináljunk vele valamit. :) (katt a címre!!)
Nem igazán karácsonyi színvilág, de én már annyira lázban égek, hogy kicsit azért karácsonyvárós lett.
Ezek anagyon szép készletek viszont előhoznak bennem egy furcsaságot (mint pl. Mörjike múltkori képeslapos-pacás háttere). Annyira készen vannak, és magukban olyan mutatósak, hogy nem merek rájuk fotót tenni... Hm.
Betegek vagyunk, itthon köhögünk párban, némán, mert ahogy beszélni kezdenénk, rögtön ránkjön az ugatás. Szerencsére a gyerekek immunisak ránk. :D

Janka készletén kívül Krisssz régikönyv sablonja és pár karácsonyi apróság van rajta.

2010. november 7., vasárnap

beszámoló

A hét elején nagyszülőztünk: elbuszoztunk a három csemetével Veszprémbe. Csodaszép időnk volt, júniusban többet fáztunk... :)
Sajnos valaki rámköhögött a buszon, és most épp azon gondolkodom, ha kiköpöm a tüdőmet, meglenne az ebéd... Viszont már kellett az ujjaimnak egy kis gimpezés, Kisbé olyan édesen csiribízte a leveleket, a letöltögetett aktuális blogtrain darabkáival és mörjike maszkjával ezt sikerült kihozni belőle.

2010. november 1., hétfő

bulibeszámoló

A buli nagyon jól sikerült!! :) A jelmezek itthon fellelhető maradékokból: tök, fehér cica és denevér.

A memóriakártya és a feladatlapok is nagyon tetszettek nekik, bár Barnim azt mondta, lehettek volna nehezebbek is! :)
Amikor besötétedett, összegyűjtötték a csokikat az udvaron.

Aztán kajáltak, futkostak, és már vége is lett.


A négy gyerek és a 2 óra pontosan ideális volt egy ilyen rendezvényre. :)) Jövőre is lesz, az biztos!
"Köszi anya, hogy így megszervezteeed!" - mondták.