Mörjike addonja annyira foglalkoztat napok óta, és ma egyszercsak kibukott belőlem ez:
A verset a neten találtam, szinte minden részlete passzol a készlethez és az elgondolásomhoz.
...a pipacs mint feslett pára
vörös szirmát nap felé tárja
(mint gyűrt selyem darab)
kisértő bujasággal kínálva
mit szíve rejt - vagy álma
-közben szende szűz marad-
...ki tudja, meglehet
virága szendereg...
álmában kék az ég,
álmában felé lépkedek-
-s álmában nem tépi le
puha párnás kis kezével
az a bájos kisgyerek...
Örülök nagyon! Sőt, egy zenét is kidobott hozzá a keresőm,sajnos videóként nem tudom iderakni, de meghallgathatjátok itt.
Csodás, imádom! :)
VálaszTörlésSzuper oldal. A betűk annyira illenek a vershez és egyáltalán az egész olyan harmóniában van.
VálaszTörlésSok ilyen ihletett pillanatot kívánok.
Ma valahogy olyan mindenféle kavargó gondolatokkal ébredtem. ... már este tudtam, hogy ma reggel küldök Neked e-mailt. ... és tovább néztem az oldalad, ahova sokszor jövök, mert amikor valamit, valakit az ember születése pillanatától ismer, az ott él a szívében. Az oldalad is ilyen nekem:-))
VálaszTörlés... és nem számítottam arra, hogy ilyen csodálatos ajándékot találok itt, mint az oldalad és mellé a vers, a csodálatos zene és képek sorozata. Már értem, hogy miért is a pipacs a legkedvesebb virágom.
2-3 éven keresztül, azért mentem kocsival a Gubacsi úton dolgozni, mert az út mentén csodálatos pipacsrengeteg élt. Ahogy láttam ezt a gyönyörűséget, végig mosolyogtam, de úgy belül, az utat!
Köszönöm az élményt, Florci! Szép napot kívánok Neked is!