Lilák

Bee és Bóbita édes kis lila ajándék freebieje annyira passzolt ehhez a képhez, hogy nosza, alkottam egyet!

klasszikus

Osli szépségével - olyan jól esett ennyire hagyományosan karácsonyi, konzervatívoldalt készíteni.
A fotó a Thália színházban készült kedves anyósomékkal, akiknek a karácsonyi ajándékuk az volt, hogy együtt néztük meg a Diótörőt! Nagyon szép nap volt!!!

Úton...

Tavaly óta szerettem volna ezt az oldalt elkészíteni. Idén ennek tudatában fotót is készítettem hozzá. És most loptam egy pár percet, hogy összeállítsam. DD_Merryandbright freejét használtam hozzá, meg egy saját wa-t. A lehető legritkább esetben használok angol feliratot, de ezt a hangulatot kizárólag ez a szám adja vissza. Valóban ezer emlékem van a karácsonyra való hazautazásról, nekem EZ a zene a készülődés és az emlékek zenéje.
Kívánom, hogy mindannyiótok újabb ezer emlékkel gazdagodjon a következő napokban, és hogy a régiek felidézésére is jusson idő!
Millió ölelést küldök nektek sok-sok szeretettel!

Római emlékek

Legkedvesebb barátnőm legkedvesebb barátnőjének szülinapja van a héten, és engem kért meg, foglalnám-e oldalba a közös római kirándulásuk képeit.
Szívesen tettem eleget, bár meg kellett állapítanom, hogy megrendelésre nagyon nehéz scrappelni! (Bee, le a kalappal!)
Így sikerültek, és az ünnepeltnek nagy örömet szereztek. :)

Mikimaki

Kis Barnabásom az első mikulása idején, amikor még nyálcsorgató fogatlan csúszómászóka volt.
Kovaxka szépségei alá montázsolva.
Mellyel kívánok boldog mikulást kedves olvasóim! :D

Barátság

Barátság az, amikor valaki hétfőn reggel 3/4 9-kor megkérdezi, hogy bejössz egy kávéra?

Hála

Tudom, sokan idegenkednek a külföldi ünnepek átvételétől; én nem mindegyikkel vagyok így. Pl. a mi nemzetünknek is jót tenne, ha időnként tartana hálaadás napját. Mondjuk mi nem az ősöknek lennénk ilyenkor hálásak (bár nekik se lehetünk eléggé), hanem számba vehetnénk, mennyire gazdagok is vagyunk! Ép testünk, ép szellemünk, családunk, fedél a fejünk felett, több ingóságunk, mint ami egy kisbőröndbe belefér, munkánk, szomszédunk, mosogatnivalónk. Ami azt jelenti, hogy ételünk, vizünk, valakink, akit jóllakattunk.
Egy kis csoport, akikkel együtt énekelhetünk. Pl. ezt a kis dalt M.G. Schneidertől:

Hála, hogy újra itt a reggel, hála, hogy éjre nappal jő
Hála, hogy minden órám gondját elhordozza ő.
Hála, barátért, testvérszívért, hála mindenkiért neked,
Hála, hogy minden embert átfog nagy szereteted.
Hála, a munka áldásáért, hála a boldog percekért,
Hála, hogy adtál dalt és fényt és adtál szép zenét.
Hála, hogy olykor bánat támad, hála, hogy jó szó jut nekem,
Hála, hogy minden bántást, sértést elfeledhetek.
Hála, hogy örök irgalmadnak nincs határa Istenem,
Hála, hogy szívem hálát adhat most és szüntelen.

alkotás

Egy kis buzdítás magamnak (meg persze mindenkinek, aki érti), cewe videoscrap alkalmából, Mörjike Lavander Friends készletével.

Jocó

szeretettel és köszönettel: mert szeret minket, és mert szereti a barátnőmet!!!

Manópapa

hétvégén leült malmozni a Barnussal. 6 éve vár erre, hogy végre akkora legyen, hogy "értelmes" dologokat lehessen vele csinálni. Jó volt látni őket!

Fűtés és buli

A nagy hírhez, hogy van kályhánk, és hogy használjuk is - készült egy gyors oldal, amint apa hasalva követi nyomon a lángok alakulását. :)

Adós vagyok a Halloween bulis képekkel is. Amint szeptemberben a sulinyitókor megbeszéltük, Adri rendezte. Nagyon klassz volt, 11 gyerek, rengeteg gumicukor, meglepetésvendégként pedig a volt óvónénijük. SZuperül sikerült. A legjobban azt szerettem benne, hogy ebben a szerelésben vezethettem! ;)

Lovastábor

Barni (6,5) rajza Tündérről és Szabináról:

Halogatom az írást, várom napok - hetek - óta, hogy minden körülmény együtt legyen. Hogy legyen kész oldal a fotóval, aminek kapcsán le lhete írni a történést, hogy legyen nyugalom, hogy legyen csönd, hogy legyen ihlet. Hát most egyik sincs. :) Viszont reggel kaptam valamit. Egy pillanatot, amikor kívülről láttam magunkat. És nagyon tetszett, amit láttam! Pontosan olyan reggel volt, aminek a leírását ha egy külföldi blogon olvasom egy honfitársam tollából, irigyelném, hogy no persze OTT könnyű, NEKI egyszerű, NÁLUNK ezt nem lehetne. Pedig semmi extra nem volt, és mégis. Őszi szünet van, apukájuk is szabadságon: közösen keltünk. Amolyan noszogatós, vedd már a ruhád, futás fésülködni, még mindig nincs rajtad sapka -típusú reggel volt. Amikor mind a hárman jól beöltözve indultak ki a kocsihoz, akkor pillantottam meg magunkat. Lovastáborba mennek. Egy ködös reggelen, amikor bele lehet nézni a napkorongba. Amikor látszik a leheletünk. Amikor a tanya bejáróját majdnem elhagyjuk, annyira nem látni az orrrunkig se. Ilyesmi csak azokkal a német gyerekekkel történik, akiket énekkaros vendégfogadáskor megismerünk. Ilyesmi nem jellemző ránk. Hogy felkeljünk, felkerekedjünk, és ez természetes legyen. Estére pedig befűtöttünk a kályhánkba. Igaz, hogy telefonos kapcsolatban voltunk velük, de mégis, nem mi voltunk már a gyerekek, akiknek az apukája begyújt, hanem a mi gyerekeink izgultak, hogy sikerül-e. MI nagyon-nagyon szerencsések vagyunk!!!

Boldog szülinapot

kis tesókám!!!!

Helló Ősz!

Itt ma sem volt eső. Sőt, sütött a nap. Igaz, már nem olyan erősen, mint múlt vasárnap, amikor a fotó készült a tesómról és a gyerekeimről.
Sabee és Kovaxka freebie-k felhasználásával, ujjgyakorlatként.

Taminak

Csodaősz

Végre készült egy ilyen kedves fotó a kedves szüleimről. Meg a nap is sütött. Meg Mörjike is hozzájárult a hangulathoz ezzel a szép kis freebievel. A ginko levelekről nem is beszélve. :)

Én...

egy tévedés oldal :) Akkor készült, amikor nem olvastam el figyelmesen, hogy mik a feltételek, és csak úgy magamról, magamhoz választottam készletet.

Környezettudatosság

Járjatok könyvtárba!!! Most komolyan! Én kb. 25 éve voltam könyvtárban utoljára (ebből is látszik, nem vagyok mai csirke...), azóta nem éreztem indítatást rá. Elgondoltam, hogy Tolsztojt és Csehovot elég jól leolvastam az itthoni polcról is, ami meg naprakész és érdekelne, az ott úgysem lelhető fel. Aztán teltek múltak az évek és már nem volt az a könyvespolc, ami elég lett volna az itthoni állománynak. Amiknek 80 %-a vagy kötelező olvasmány (a gyereknek is az lesz), vagy verseskötet (hogy lehetne élni JA birtoklása nélkül), vagy enciklopédia és útikönyv (minek, ha a google earth megmutatja még a sivatag homokszemeit is), illetve egyszer elolvasott, tetszett, megjegyeztem, sohatöbbé ki nem nyitom regény. És eljöve a festés, amikor mindezeket ideiglenesen be kellett dobozolni... Jelentem, kb. 100 db, egy nagy költözőládányi vissza se került!!!! A nyáron elballagtam a helyi könyvtárba, és megkérdeztem, elfogadnák-e ezeket. Nagy örömmel vették. Ha már ott voltam, körülnéztem, és az állam leesett: egy egész polc az utóbbi fél évben megjelent könyvekkel! Mondanom se kell, azon nyomban beiratkoztunk a gyerekkel, neki egy klassz kis gyerek-krimi (kincskeresős, várromos) sorozatot leltünk, én meg jó kis vallási-tudományost fogtam ki épp (A Jézus dinasztia a címe; de nem az esetleges leszármazottairól szól, hanem a dávidi felmenőiről). És nagyon klassz érzés úgy magamba szívni belőle az információt, hogy ezért egyetlen fillért se kellett költenem, ráadáasul amikor kiolvasom, utána nem az én könyvespolcomon fog porosodni örök időkig! Egyszóval, gyertek, próbáljátok ki! A fák is örülni fognak!

Tessedik Sámuelről

nevezték el a helyi általános iskolát. Az én kedves kisfiam ide jár már harmadik hete. Környezet órán az iskola bejáratát kellett lerajzolniuk. Szerintem felismerhető lett! :)

Ellibbent a nyár

Mártának szeretettel. Rád gondoltam, amikor a kép készült.

Akkor és most

A cewén ez a kihívás. Több ötletem is volt, képek is hozzá, de aztán vasárnap volt a templomban az elsősök megáldása, hát ezt dolgoztam fel. A felső képen Barni a keresztelőjén, az alsón épp a saját énekeskönyvét veszi át. Ugyanott, ugyanattól a pap bácsitól.

Templom

A fotót Barni (6,5 éves) készítette vasárnap. Látjátok, hogy a fény BENTRŐL jön kifelé???

És itt egy idézet, ami ma jött szembe velem. Szeretettel nektek ajándékozom: "Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz a Te Istenednek, hogy mekkora vihar vesz körül! Inkább mondd a Te viharodnak, hogy mekkora Isten áll mögötted!"

Sulinyitogató

Szombaton a volt ovis cimbikkel sulinyitó bulit tartottunk. 10 gyerek, fülsiketítő zsibongás, szendvics, muffin, dekoráció (sk. anyától, netről vett nyomtatott cuccokkal), anyukák tapasztalatcseréje a tanító nénikről: egyszóval szuper délután volt! Halloweenkor Adriéknál találkozunk újra! :)

(KPertiet_TemplateInspiratio5, saját dudlik a hívóképeinkből)

End of summer

Egy nyárvégi, boldog, hancúrozós oldal az én kis cucikáimról:

TmaruTemplet, MCD_Endingsummer Megakit

Elkezdődött...

Nem találok megfelelő sulis készletet az első napi képekhez... Úgyhogy nem erőletettem. Helyette itt egy mai, az első igazi nap után, az első igazi nemcsinálommegaháziiit üvöltés után, az első lecke közben.

Kawouette collab365, OsliBTS

Lovarda

az álmok valóra válnak - már csak az én álmom van hátra! :)





(YD_Blogtrain csodaságaival készültek)

Visszaszámlálás

-Ó, pontosan, mint a mi gyerekkorunkban! - kiáltott fel a majdnemiskolás apukája, amikor ezt meglátta. Ez a hagyományőrzés, meg a nemzedékek tapasztalatának átadása. És más hasonló szép szavak...

Üdvözlet Kovaxkának

Kedves Kovaxka!
Üdvözletünket küldjük Csopakról! Az idő remek, a kaja finom.
Sokat gondolunk rád!
Millió puszi: Florci és Toni

Hogyan váljunk szuperanyuvá?

1) Kérdezzük meg este hétkor a gyereket, hogy mit enne vacsorára.
2) Ajánljuk meg, hogy lehetne pl. gofri.
3) Vegyünk elő tojást, tejet, lisztet, cukrot, varázsdolgokat és egy csomó edénykét.
4) Dugjuk be a gofrisütőt.
5) Keverjük be a tésztát, adjuk hozzá a csodahozzávalót.
6) Süssük meg a gofrikat.
7) Szedjük fel a földről apa leesett állát.
8) Fél 8-kor mosogassunk el.

Hát ennyi kedveskéim! ;)

duzz

Kisfiam duzzog az eső miatt. Én meg próbálok rendet rakni az utóbbi napok letöltögetett cuccai között. Ilyenek jöttek a kezembe: Kalina, Paprika, RD és KPertiet papírok, pecsétek, mifenék. Aztán ez lett belőle:


(az inspiráció Sabee-tól van, ezt az oldalát lifteltem)

Névnap

Kedves tábori segítőmnek, Nórinak névnapja volt. Itt láttam egy szupi kis videót egy aranyos kis album készítéséről, így kapóra jött az alkalom, hogy kipróbáljam. Ortodox hagymások bocsássák meg nekem, hogy semmi cuccom nem volt hozzá csak kartonra nyomtatott digiháttér, olloó, kétoldalú ragasztó és mindenféle szalagok meg vickekvackok. :) Felüdítő volt manuálisan készíteni! Próbáljátok ki, nem nehéz, ée ezek a rejtekzsebek annyira cukik! :)

Nahát!

Nézzétek csak, mit csináltam véletlenül! (Laurence Designs_Chanse Free Kitjéből, ami a Digitalcreán gyűjthető össze)

Tábori utolsó nap

Most, hogy jön végre egy kis hűvösebb fuvallat megírom ezt a bejegyzést (aztán húzok Lightmen-t nézni!)
Pénteken a reggel nagyon vicces volt. Én utálok korán kelni, főleg úgy, ha nem magamtól ébredek, most mégsem voltam ideges, még kialvatlannak sem éreztem magam! 6kor... Amikor a drága dedek MÁR egy órája ébredeztek... Mire a reggeli 8kor elkezdődött, már felöltöztek, elrakták az ágyakat, futkostak egy sort, összevesztek és kibékültek.
Bemelegítésül csupa vicces játék volt, mint pl. az evolúciós, ahol kő-papír-ollóval kell eldönteni, hogy melyik tojás léphet egyet és válhat csirkévé; közülük ki lehet madár, és a végén kikből lesz szupermen! :D



Az esti kincskeresést délelőttre halasztottuk, de így is izgi volt. A csoportkép még előtte készült.



A drámás rész összefoglalásául plakátokat kellett a képzeletbeli kiállításhoz készítenük. Rajta van minden, ami interaktív ötletük csak volt!!



Az asztalra a plakátok alá elhelyeztük a hét kézműves termését; nagyon hatásosan nézett ki!



Már csak a pólófestés és az oklevelek kiosztása volt hátra, aztán elszéledtek. De mindegyikük megkérdezte:
Jövőre mi lesz a téma??