Egész éjjel azon gondolkodtam, ami tegnap este a templomban világosodott meg a fejemben...
Nekem "bejön ez az Isten-téma", sokmindent elolvasok ezzel kapcsolatban, már viszonylag ifjú koromban is kialakult véleményem volt a vallásról, az egyházról, arról, hogy ezeknek vajmi kevés közük van a lényeghez. Ezen kívül "jóban vagyunk", szilárdan hiszek, igaz nem abban, amit a hittanon, a templomban el akarnak hitetni velem. Ez eddig persze magánügy. De tegnap arra a részére jöttem rá, ami a pedagógusi szívemhez szólt. Arra, hogy hol is rontjuk el ezt az egészet. Jóhiszeműen, nem direkt rosszat akarva, de mégsem a jó úton vezetjük a nyájat! (Szerintem, szerintem, igazán nem tudok más nevében beszélni.)
Mert mi is a lényeg? "Én vagyok az út, az igazság és az élet." Nekem ez azt jelenti (egyébként az egyik kedvenc idézetem), hogy ha azon az úton megyek végig, azzal az igazsággal a szívemben élem az életet, mint Jézus, akkor "itt a Földön van az Isten országa"! Az az út pedig a szeretet útja. És ez annyira egyszerű, amennyire egy bölcs igazság az. DE! Amíg a sorrendet úgy tanítjuk a gyerekeinknek, amíg a templomokban (vélhetőleg valamiféle udvariasságból) azt a sorrendet követjük, hogy Jézus szeretetében éljünk, és úgy szeressük egymást, mint magunkat, addig... Addig azt erősítjük (legalábbis bennem eddig ez erősödött), hogy van VALAKI, aki szeret ENGEM mindenek fölött, ha ÉN megfelelelk az Ő elvárásainak, akkor vele lehetek majd a MENNYBEN. És egy szó se esik a többiekről! Akikkel minden nap találkozom. Illetve mindenki a saját és az Isten viszonylatában kerül a képbe. Ha viszont azt a részt hangsúlyoznánk ki, hogy a szeretet Jézusban az azt jelenti, hogy te meg én megpróbáljuk egymást úgy szeretni, ahogy mondjuk Jézus a többieket, vagy netán úgy, ahogy az Úr Jézust, akkor itt a Földön nem tud más lenni, mint menyország! Akkor itt jó lenne élni! Akkor fel se merülne egy csomó háború, önzés, bánat.
Most megálltam. Lehet, hogy ezt mindenki tudta eddig, csak én nem??? Mármint, hogy ezt jelenti a szeretet Jézusban. Bár, ha tudnánk, legalább halvány látszatja lenne azért a próbálkozásainknak.
A szivrványos oldalon van még valami, ami nem vág egybe a templomi dolgokkal, illetve szerintem de, mert ugyanarról beszélünk. Elvileg nem hiszünk a reinkarnációban, csak az örök életben. Nekem ez nem egymás ellentéte. Én úgy értem az örök életet, hogy a lelkem örök, és hogy végre teljesíteni tudja ezt a legegyszerűbb dolgot, hogy szeressem a másikat, ezért addig kap lehetőséget, amíg szüksége van rá. Isten optimista. Tudja, hogy egyszercsak megértjük. És kivárja.
És ez engem megnyugtat, boldoggá tesz, és arra ösztönöz, hogy megtegyem. Szeressek. Nagyon nehéz, és egészen biztos vagyok benne, hogy nekem még nagyon sokszor kell születnem, hogy végre sikerüljön.
No igen! A Biblia, az egyház, a hit hirdetése, értelmezése mind mind sok-sok sort betöltő téma! Ugyan nem vagyok hiteles, mert nem gyakorlom a klasszikus értelembe vett vallást, DE egyetértek a szeretet mindenekfeletti jelentőségében!
VálaszTörlésHoppá hoppá milyen meglepetés ez a poszt.
VálaszTörlésNagyon kedvelem ezt a témát bár ezt már a másik blogomból sokan tudják rólam.Több mint 20 éve kezdődött ez a szerelem a bibliával. Nem egyszerű e csodát szavakba önteni.
Talán ez itt nem is a helye.
De egy versrészt remélem megengedtek.
"Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?"
Jó volt olvasni a gondolataidat. Örülök a szivárványnak:-)
VálaszTörlésHiszek ebben a szeretetben.
Remélem, voltak néhányan körülöttem, akikben sikerült elültetnem azt a hitet, hogy az életben ez a legfontosabb dolog. A Biblia és a Kis herceg is erről szól. Feladatomnak éreztem átadni és természetesen sokat kaptam és kapok is belőle! .. és most is kérem és várom,hogy legyen további energiám a folytatáshoz...
Tudom, mi sem véletlenül találkoztunk, ...
Ha az ember elér egy bizonyos kort - gyerekei lesznek, elveszíti a hozzá legközelebb állókat - ha addig nem is hitt a természetfelettiségben - elkezd kapaszkodókat keresni. Én is így tettem. A hitemhez nem kell templom, nem kell megszabott ima és még a megtestesülésének sincs köze ahhoz a szakállas úrhoz akinek a templomban tisztelegnek. És mégis hiszek! Soraid elgondokodtattak, megtisztelsz, hogy megosztottad!
VálaszTörlésKét idézet a blogbejegyzés alátámasztására - nem mintha alátámasztást igényelne :)))
VálaszTörlésLk 17, 20-21: Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá. Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!"
1Jn 4, 7: Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; 8aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.