Apu első kocsija egy DKW volt. A nyolcvanas években vette egy gyerekkori -Kanadába szakadt - barátja apukájától. Már akkor majdnem veterán volt. Frédinek hívtuk, és CN-1105 volt a rendszáma.
Szürke, fehér tetővel, elefánt ablakokkal, sport ülésekkel. Emiatt pl. elöl sem volt benne biztonsági öv. Egyszer mégis megmentette az életünket. Az akkori Csehszlovákiába indultunk nyaralni négyen, anyu, apu, hugom és én. Hetedikes voltam. Épp átértünk a határon, amikor egy trabi indexelés nélkül balra fordult előttünk... Megpördültünk, fejre álltunk, megijedtünk. Az autó tetejét ki kellett kalapálni, az utat vonattal folytatni, ezen kívül semmi bajunk nem történt!
Köszönjük Frédi, hogy annyi évig fuvaroztál bennünket! (Remélem, megbecsült öregkora van valami gyűjtőnél!)
(Lehetne cizellálni, mint scrap oldalt, de tudjátok, fotókönyv, rövid határidő, kiéégés, ilyesmik. :D )
Nem hinném, hogy ki lennél égve. Szép oldalakat csinálsz. Remélem láthatom a többi oldalad is :)
VálaszTörlésJavasolhatok valamit: ha ezt a projektet befejezes és lesz időd, akkor csinálj magatoknak egy fotókönyvet, ami egy témáról szól - ez lehet gyerekek, esküvő, nyaralás, akármi. Az első kézbentartáskor is gyönyörű, de 1-2 év múlva is feltölt ha csak a kezedbe veszed.